A tánc evolúciója egy papagáj esetén keresztül
„Az emberek nagyon csodálkoztak” - mondja Patel Ian Sample-nek a The Guardian-ben, amikor Hógolyóról, a papagájról kérdezték. "Úgy tűnik, hogy zenével táncolni nem pusztán az emberi kultúra kiváltsága. Ha ezt a képességet egy állatban látjuk, az arra utal, hogy az agya bizonyos kognitív képességgel rendelkezik, ezért hajlamos táncolni."
Az előbbi nyilatkozat egy korábban papagájmenhelyre adott, megunt kakadura, Hógolyóra vonatkozik, akivel annak idején a gazdája egy Back Street Boys CD-t is ott hagyott a menhelyen azzal az információval, hogy ezt néha tegyék be neki a hifibe, mert szeret táncikálni rá. Mint később kiderült, egy igazi sztárról mondott le, mert az internet elindulásával Hógolyó az egyedi táncképességével nagyon hamar hatalmas online rajongótábort épített, és később tudósok sora kezdte vizsgálni különleges képességét. A kezdetben nehéz sorsú papagájnak mára népszerű Youtube és Instagram-csatornája is van.
Miért kaphatja el az különleges madár a ritmust, míg más háziállatok, például macskák, kutyák és hörcsögök csak unottan bámulnak, ha zenét hallanak? Patel szerint a tánc az állatoknál csak nagyon korlátoltan jöhet létre, ők inkább különféle hangokat tanulhatnak a környezetükből. A The Guardian-ben megjelent elemzés szerint a kutatók négy jellemvonást találtak, amelyek alapján az egyébként az emberire teljesen hasonlító papagájtánc létrejöhet. Ezek a a nemverbális mozgásutánzás képessége, a formálódási hajlandóság, a komplex cselekvési sorrend megtanulásának képessége és a kommunikációs változások iránti figyelem. Meglehetősen ritka, hogy ezek együttesen jelen legyenek egy állatban, pláne egy papagájban.
Az emberek és a papagájok mellett bizonyos, ritka esetekben a delfinek és elefántok is illeszkednek a leíráshoz, ám a kutatók egyinél sem figyelték meg spontán táncolás jelenségét. A majmok, mint az ember legközelebbi rokonai, szintén nem képesek zenére mozogni.
Videó Hógolyó, a kakadu produkciójáról